KÉRDEZD DIETETIKUS SZAKÉRTŐNKET

Mit kell tudni a gluténérzékenységről, másnéven a coeliakiáról?

A coeliakia a leggyakoribb felszívódási zavar, amelyet a genetikailag fogékony egyénekben az étkezéssel bevitt gabonafélékben lévő glutén nevű fehérje idéz elő. Az érzékenység nem nőhető ki, de helyes diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, és a lisztérzékenyek/ gluténérzékenyek teljes életet élhetnek. Jelenleg az érzékenység egyetlen hatékony kezelése a gluténmentes diéta, melynek pontos betartására minden körülmények között törekedni kell.

A gluténérzékeny emberek a népesség 1-2%-át alkotják, ami csak Magyarországon 100-200 000 embert jelent.

Ha a búza, a rozs és az árpa magjában föllelhető fehérje együttesben – a gluténban – levő gliadin kapcsolatba lép a vele szemben képződő ellenanyaggal, akkor az aktiválódó nyiroksejtek a vékonybél nyálkahártyáját károsítják, s ez nemcsak emésztési és felszívódási zavarhoz vezet, hanem egyéb szervek betegségeivel is társulhat.

A csak nagyon szigorú diétával féken tartható coeliakia (lisztérzékenység) régóta ismert betegség, viszont a bajt okozó faktort, a glutént csupán az ötvenes években fedezte fel a tudomány. A témát különösen időszerűvé teszi a betegséggel küszködők számának növekedése.
Egyelőre nem tisztázott, hogy a glutén miért okoz egyesek szervezetében, bélrendszerében a gyulladáshoz, illetve az allergiához nagyon hasonló tüneteket. A gyermekkori coeliákia figyelmeztető jele a lassú fejlődés, a vitamin- és vashiány, a hasmenés és a zsírfényű széklet. A felszívódási zavar következtében az ilyen gyerek feltűnően érdektelenné válik és kóros soványságával, nagy pocakjával szinte az afrikai éhezőkre hasonlít. Felnőtt korban is egyre gyakoribb ez a betegség, amely gyakran csak vashiánnyal vagy hasmenéssel és a könyök illetve térdtájak felett, a fartájon, a hát középvonala mentén, a váll és a lapocka felett látható herpesz-szerű bőrjelenséggel hívja fel magára a figyelmet. Ez utóbbi a Dermatitis Herpetiformis (DH), más néven Duhring, melynek kiváltó és fenntartó oka szintén a glutén.
Mivel a coeliakia észlelhető – és gyakran meglehetősen változatos – tünetei csak akkor mutatkoznak, ha a vékonybél nyálkahártyájának jelentős része már elsorvadt, megeshet, hogy a baj túl hosszú idő elteltével válik nyilvánvalóvá.

A coeliakia – magyar szóval lisztérzékenység – a genetikailag predisponált egyénekben kialakulható autoimmun betegség, ami azt jelenti, hogy a szervezet valamilyen okból önmaga ellen termel egy anyagot, amely elpusztítja saját szöveteit, amely egy egész életen át tartó glutén intoleranciát, pontosabban glutén-szenzitív enteropathiát jelent. Az érzékenység kiváltásáért a gluténnak, népies nevén a sikérnek (amivel a búza minőségét szokták osztályozni a mezőgazdaságban, illetve a sütőiparban) egy speciális fehérjéje, a gliadin a felelős. Ez a kalászos gabonanövényekben (árpa, búza, rozs) található, károsító hatását a vékonybél proximális szakaszában (ez rögtön a gyomor utáni vékonybél szakasz), a vékonybél nyálkahártyáján fejti ki. A keletkező toxikus anyag teljesen vagy részben elpusztítja a nyálkahártya felszíni sejtjeit, így csökkenti a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódását. Bár a vékonybélnek nem ez az egyetlen feladata, a lisztérzékenység kialakulásában ennek a károsodása a legmeghatározóbb.

A coeliakia előfordulási helyei:

Csak ott fordul elő, ahol az emberek glutén tartalmú ételeket (pl. kenyeret, süteményeket) fogyasztanak; főként Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. A genetikai meghatározottság következtében egyes afrikai és ázsiai régiókban igen ritka, mivel ott a gabonafélék közül főleg rizst fogyasztanak. A gluténbevitel nagysága általában egyenesen arányos a mezőgazdasági kultúra fejlettségével. Ezért a coeliakiát általában civilizációs, „úri betegségnek” tartják.

Magyarországon az érzékenység előfordulása ma már gyakoribb a felnőttek, mint a gyerekek körében, azonban 40 évvel ezelőtt még fordított volt helyzet. Akkor a lisztérzékenység gyermekbetegségnek számított.

A coeliakia okai, genetikája és patogenezise:

Az érzékrnység okait a tudomány mai állása alapján csak feltevésekkel tudják alátámasztani, elképzeléseik szerint a betegség kialakulását nagymértékben okozhatják genetikai tényezők, pl. a betegek elsőfokú rokonai 10%-ában mutatható ki a kórkép, egypetéjű ikreknél viszont ez az arány már 75%. 

A genetikai vizsgálatok igazolták, hogy a coeliakiások többségében kimutatható HLA B8, DR3 és DR7 antigén, az érzékenyek egy viszonylag kisebb csoportjánál pedig a HLA DR5 és DR7 antigén. De minden lisztérzékeny a HLA-DQ2 és/vagy a HLA-DQ8 sejtfelszíni szöveti antigént hordozza, ami a HLA régió 6-os kromoszóma rövid karján helyezkedik el. A szervezetbe bejutó glutén a HLA-DQ2 vagy DQ8 molekulához úgy képes kötődni, hogy az immunrendszer aktivizálódik, a transzglutamináz enzim felszaporodik. (A diagnosztizáláshoz ezt használják fel.) Az aktiválás következtében az immunrendszer sejtjei és ellenanyag-termelése a szervezet saját fehérjéi ellen, főként a transzglutamináz enzim ellen kezd dolgozni, majd beindul az autoimmun folyamat.

Mi jelent az autoimmun betegség?

A szervezet saját fehérjéit támadó kóros immunreakció, amely az érintett szervek működésének zavarát és károsodását okozza. Ha tartósan fennáll vagy a megtámadott szerv nem képes regenerálódni, végleges hiány keletkezik bizonyos működésekben. Ilyen, pl. a cukorbetegség, amely annak a következménye, hogy a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjei autoimmun reakció miatt elpusztulnak vagy a pajzsmirigy és más hormontermelő szervek alulműködése. Az autoimmun betegségek általában egy életen át tartanak, mert a kiváltó okokat az orvostudomány kevés kivétellel még nem ismeri. Egyik ilyen kivétel a coeliakia, ahol az autoimmun reakciót a glutén fogyasztása tartja fenn, ám gluténmentes diétával az érzékenység tünetei teljesen megszüntethetők. A diétát azonban élethosszig folytatni kell, mert ha újra glutén kerül a szervezetbe, az érzékenység ismét aktivizálódik.

Milyen tünetek mögött állhat a coeliakia?

A transzglutamináz enzim a szervezet minden szövetében előfordul, ezért a tünetek sokfélék lehetnek. Régóta ismert, hogy a vékonybél károsodik, a bélbolyhok helyén sima felszín alakul ki. Ez a felszívó felület csökkenése miatt felszívódási zavarhoz vezethet, de a tünetek nélkül is fennállhat. A tünetek nélkül fennálló tartós immunfolyamat másodlagos autoimmun betegségekre és daganatok gyakoribb keletkezésére hajlamosít. A vékonybélbolyhok azonban megfelelően betartott gluténmentes diéta mellett képesek teljesen regenerálódni.

Tünetek:

– krónikus hasmenés, haspuffadás, vashiány, soványság, nem megfelelő súlygyarapodás: általános felszívódási zavar jeleként
– fáradékonyság, fejfájás, hajhullás, körmök töredezése: a nyomelem és vitaminok felszívódásának zavara és hiánya miatt
– tejcukor emésztési zavar (másodlagos laktázhiány); csontritkulás; alacsony termet, hasmenéses tünetek nélkül is
– fogzománc hibák, a fogak korai romlása, elsősorban a maradandó metszőfogakon, vízszintesen, szimmetrikusan látható zománc hiba, zománc elszíneződés: részben hiánytünet, részben valószínűleg a fogakon zajló autoimmun reakció következménye
– viszkető, hólyagos bőrbetegség, ami elsősorban a térd-könyökhajlat külső felszínén, fartájékon nagyobb gyermekeknél vagy felnőtteknél jelentkezik és a bőrben lévő egyik transzglutamináz elleni immunreakció okozza
– dermatitis herpetiformis vagy Duhring-betegség
– visszatérő hólyagok, aphthák a szájban
– máj illetve veseműködés zavarának jelei, laboratóriumi eltérések
– gyakori vetélések, nőgyógyászati problémák
– más szervek autoimmun betegségei, mint a már említett cukorbaj és pajzsmirigybetegségek, kötőszöveti és ízületi betegségek.

Sok fentiekben említett probléma csak felnőttkorban válik nyilvánvalóvá. Egyes tünetek önmagukban is dominálhatnak, és nem minden betegnek van emésztőszervi panasza. A nyilvánvaló felszívódási zavar tüneteivel jelentkező kisgyermekeknél a legjobb a prognózis. Náluk a típusos tünetek esetén a coeliakia lehetősége hamar felmerül, így korai kezelésben részesülnek, ami megelőzi a késői, főként nem emésztőszervi betegségek kialakulását.

Hogyan állapítható meg a coeliakia fennállása?

Nagy szerepe van a jelenleg leginkább használt transzglutamináz elleni ellenanyagok kimutatásának az érzékenyek véréből. Pozitív lelet esetén szükség van a vékonybélbolyhok szövettani vizsgálatára is, melyhez a mintavétel szintén csekély igénybevétellel elvégezhető. Az előzetes diéta álnegatívvá teheti az eredményeket, ezért megerősítő vizsgálatok nélkül nem szabad a gluténbevitelt csökkenteni, illetve a diétát elkezdeni. Mivel a coeliakiában szenvedőknek a diétát egész életükben pontosan tartani kell, a diagnózist nagy körültekintéssel és megbízhatóan kell felállítani.
Fontos tudni ezekről a szűrési módszerekről, hogy a gasztroenterológiai vizsgálatokat két célból végzik:
Az alapdiagnosztizálás első lépése, a pozitív EMA és/vagy pozitív transzglutamináz lelet után el kell végezni a szövettani vizsgálatot. Csak így lehet bizonyítani a betegség tényét. A nemzetközi tapasztalatok is alátámasztották, hogy a biopsziával végzett szövettani vizsgálat elhagyása hátrányos helyzetbe hozza azt a beteget, aki ennek hiányában kezdi el a gluténmentes diétát. Ebben az esetben nem keletkezik a szervezetében az a speciális autoantitest, ami a bélnyálkahártya károsodását okozza, így később nem mutatható ki a betegség, pedig elképzelhető, hogy az illető mégis lisztérzékeny!
A már diagnosztizált betegek félévenkénti ellenőrző vizsgálatát is ezekkel a módszerekkel végzik a gondozócentrumok. Ilyenkor főleg a gyerekeknél a tudatosan betartott diéta mellett az esetlegesen előforduló, „nem szándékos” diétahibákra deríthetünk fényt. (Sajnos az egész ország területére nem jellemző, hogy félévenként elvégeznék az ellenőrző vizsgálatokat.)
Hazánkban a coeliákiában a diagnózis felállításának már 40 éve alapvizsgálata a vékonybél biopsziával (szövetmintavétel endoszkópos eszköz segítségével) végzett szövettani elemzés. Ilyenkor a vékonybél különböző rétegeire kiterjedő, különböző nagyságú és mértékű elváltozásokat vizsgálnak a szövettani metszetből, mikroszkóp alatt. A szakorvosok manapság kialakult véleménye alapján (revised ESPGAN criteria 1989) egy biopszia elég, ha a szövettani kép típusos volt, az antitestvizsgálat pozitív és a gluténmentes diéta hatására javulás következett be. (Sajnos az ország területén, ebben a kérdésben nem egységes a szakorvosok véleménye, főleg a felnőtt ellátás területén.)

Glutént tartalmaznak a következő termékek:

– árpa és árpa eredetű termékek,
– búza és búza eredetű termékek,
– rozs és rozs eredetű termékek,
– tönköly (tönkölybúza) és őrleményei,
– a fenti gabonafélék keresztezésével előállított bármely mag és abból készült termék,
– a fenti gabonafélék pelyhesített változata.

A „búza és búza eredetű termékek” a következők: búzaliszt, búzakorpa, búzadara, búzacsíra, búzacsíra olaj, búzakeményítő, módosított búzakeményítő, hidrolizált búzafehérje, búzafehérje alapú sütőipari térfogatnövelő szer.
Glutént tartalmaznak a rozs, árpa és tönköly, valamint az ezek keresztezésével előállított magokból készült, a felsorolt búzaeredetű termékekkel analóg termékek, valamint a malátáik. A zabról megoszlanak a vélemények, mert bár maga a zab nem tartalmaz számunkra káros fehérjét, a keresztszennyeződése nehezen elkerülhető. Ha mégis ki akarjuk próbálni, csak garantáltan gluténmentes terméket vegyünk.

Kenyér, péksütemények, lisztek, extrudált termékek, gabonapelyhek, tészták és pszeudocereáliák (álgabonák):

Tilos: árpa, búza rozs (és zab) alapú kenyerek, péksütemények, tészták, kekszek, aprósütemények, sós aprósütemények.
Fogyaszthazó: amaránt, burgonya, guarmag, hajdina, köles, kukorica, sárgaborsó, rizs, szója, tápióka, szezámmag, tökmag, napraforgó, szentjánoskenyérmag alapú lisztekből, illetve ezek felhasználásával készült élelmiszerek; gluténmentes kenyérporokból, süteményporokból készült kenyerek és egyéb ételek, müzlik, ha semmilyen gluténtartalmú összetevőt nem tartalmaznak, és a gyártás/elkészítés során sem szennyeződnek.

A legbiztonságosabb, ha GM jellel és/vagy felirattal ellátott, törzskönyvezett különleges táplálkozási igényeket kielégítő gluténmentes liszteket, kenyérporokat, tésztákat és egyéb termékeket vásárolunk. Sajnos az ilyen termékek ára sokszorosa a normál termékek árának. A kukoricaliszt, kukoricadara, rizsliszt, a GM gabonafélékből és magvakból készült pelyhek természetesen gluténmentesek, de csak akkor biztonságosak, ha a betakarítás, szállítás, feldolgozás és csomagolás során sem szennyeződnek. Az ételek sűrítéséhez és panírozásához is kizárólag gluténmentes lisztet, pelyheket és zsemlemorzsát szabad használni.

Vigyázat: A kukoricás vagy burgonyás kenyér nem gluténmentes, mert nagyrészt búzalisztből áll!

Keményítők: Minden olyan keményítő gluténmentes, amely természetesen gluténmentes növényekből készül. Ilyenek a kukorica, burgonya, rizs, tápióka, stb., így amennyiben a szennyeződésük is kizárt, ezek fogyaszthatók a gluténmentes diétában.

A búzakeményítő is lehet gluténmentes, ha a gluténtól speciális eljárással megtisztítják. A belőle készült termékek íze jobban emlékeztet a búzalisztből készültekére, sütési tulajdonságai jók.

A gluténmentes búzakeményítő több kenyérpor alapanyaga. Minimális a gluténtartalma, amely a kutatások szerint a betegek többségének rendszeres fogyasztás esetén sem okoz egészségügyi problémákat. Ennek ellenére a hiperszenzitív lisztérzékenyeknek még ez a minimális mennyiség is árthat!

  • Tej, tejtermékek: Nagy részük szabadon fogyasztható (tej, túró, kefir, tejföl, vaj, kemény sajtok), míg a tejdesszertek (gyümölcsjoghurtok, pudingok, túrókrémek) tartalmazhatnak glutént, ezért összetételüket ellenőrizni kell. Csak abban az esetben ajánlottak fogyasztásra, ha a gyártó feltüntette a csomagoláson a gluténmentességet, vagy megkeresésünkre nyilatkozott róla, illetve a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankban gluténmentesként regisztrálva vannak. (www.taplalekallaregia.hu)
  • Húsok, húskészítmények: A tőkehúsok szabadon fogyaszthatók, míg a húskészítmények közül csak a garantáltan gluténmentes termékeket szabad vásárolni. Gyakran tartalmaznak glutént a hurkafélék, májkonzervek, pástétomok, húskonzervek. Több húsipari készítmény gyártója garantálja a termékei gluténmentességét. Ezen termékek felsorolása a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank tájékoztató füzetében, illetve honlapunkon a GM élelmiszerek listáiban található meg.

Néha találkozni olyan sonkával és egyéb felvágottal, amin ez áll: aroma gluténnal, vagy glükóz/dextróz búzából. Az ilyen termékek gluténmentesnek tekinthetők, a hatályos rendeletek szerint nem is kellene a gyártónak a glutént feltüntetnie, mert az aromák és a glükóz/dextróz gluténtartalma jóval a megengedett határérték alatt van.

  • Zöldség- és gyümölcsfélék, szárazhüvelyesek: szabadon fogyaszthatók. Elkészítésüknél csak gluténmentes lisztet szabad használni! A fagyasztott és konzerv NATÚR zöldségek és gyümölcsök nem tartalmaznak glutént, az ízesített változatoknál viszont néha előfordul. Mindig olvassuk el a címkét!
  • Tojás: szabadon fogyasztható.
  • Rizs: szabadon fogyasztható. A lisztérzékeny beteg diétájának összeállításakor alapvető élelmi anyag lehet a burgonya mellett. (A vadrizst tilos fogyasztani, mert a betakarítás miatti szennyeződés következtében glutént tartalmazhat!)
  • Zsírok, olajok, natúr olajos magvak: fogyasztásuk megengedett, mivel nem tartalmaznak búzafehérjét, kivéve a búzacsíra olaj.
  • Méz, kristálycukor és lekvárok: az első kettő szabadon fogyasztható. A lekvárok között azonban már találkoztunk olyannal, ami tartalmazott glutént! A befőzőcukrot is mindig ellenőrizzük le!
  • Édességek, fagylaltok: gyakran tartalmaznak különféle adalékanyagokat és glutént, ezért csak gondos mérlegelés után szabad fogyasztani őket. Lehetőleg csak listás termékeket vásároljunk! A fagylaltporok nagy része nem gluténmentes. A rágógumi is tartalmaz glutént.
  • Víz, ásványvíz: szabadon fogyasztható.
  • Szénsavas üdítők és rostos gyümölcslevek: szinte mind fogyaszthatók, de azért az összetevőiket nem árt leellenőrizni.
  • Élesztő: használhatunk Budafoki friss és száraz élesztőt és más gluténmentes felirattal ellátott vagy listás száraz élesztőt.
  • Ételízesítők, instant kávé és kakaóporok, pudingok, ketchupok, mustárok, majonézek: tartalmazhatnak glutént! Ezekből a termékekből csak olyanokat szabad fogyasztani, amelyek gluténmentességét a gyártó garantálja.
  • Alkoholok: A bor, pálinka, pezsgő eddig is fogyasztható volt. A legújabb álláspont szerint a gabonaalapú párlatok, azok közül is elsősorban a whisky és a vodka nem tartalmaz glutént. Ez szerepel az EFSA (European Food Safety Authority= Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) honlapján is, mégpedig az eredet megjelölés kötelezettsége alóli kivételek egyikeként, mivel a szeszgyártási folyamat során a végtermékben már nincs kimutatható gluténtartalom.

2005 novemberétől már minden gluténtartalmú anyagot kötelező feltüntetni a csomagoláson. Viszont a maltodextrinre és a dextrinre vonatkozóan létezett az EFSA által felügyelt eljárás, amelynek alapján a 2007/68/EC direktíva hatálya alól kiemelték a búzakeményítőből készült glukózszirupokat, köztük a dextrózt és a maltodextrint, valamint az árpából készült glukózszirupot és a mezőgazdasági terményekből készült különböző eredetű, desztillált alkoholos il. szeszes italt. Az itt felsorolt összetevők eredetét nem kell megjelölni, mivel bebizonyosodott, hogy gluténtartalmuk minden esetben alatta van a 20 mg/kg (20 ppm) határértéknek.

A hagyományos árpamalátából készült sörökben mindig van gluténmaradvány, amely általában magasabb, mint a 20 mg/kg-os határérték. Magyarországon egyelőre csak néhány szaküzletben árulnak gluténmentes sört.

Figyelem: A kukoricás sör nem egyenlő a kukorica sörrel, ezért nem fogyasztható!

  • Egyéb élelmiszerek: néhány gyártó készételei között találhatunk gluténmenteset. (A Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankban és a honlapunkon pontos megnevezéssel szerepelnek ezek a termékek.)
  • Gyógyszerkészítmények: Bár a gyógyszerek többsége gluténmentes, sokszor elbizonytalanodunk, hogy betegség esetén milyen gyógyszert szedhetünk. Ebben segít a lista az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján. Lásd: http://www.ogyi.hu/listak/ (12. Gyógyszerkészítmények laktóz, glutén (gliadin) és benzoát/benzoesav tartalma). Ahol a táblázatban nincs adat, az azt jelenti, hogy azok a törzskönyvezett gyógyszerkészítmények még nincsenek feldolgozva laktóz-, glutén-, benzoát-tartalom szempontjából.

Nagyon fontos tudatosítani, hogy a diéta egész életre szól. Akkor sem hagyható abba, és továbbra sem fogyasztható árpa-, búza- vagy rozstartalmú élelmiszer, ha a tünetek megszűnnek, a gyermek jól fejlődik, vagy a beteg jól érzi magát.

A gluténmentes diéta pontos betartása érdekében próbáljunk utánajárni, hogy mely cégek mely termékeit fagyaszthatjuk. Ebben segítenek a www.liszterzekeny.hu – található * GM élelmiszerek listái. Azonban ezek a listák is változhatnak, ezért mindig figyelni kell az érvényességüket és a címkén a termékek összetételét.

Forrás: www.liszterzekeny.hu